A vállalkozásokról/szervezetekről/rendszerekről néhány mondatban:

Akár mikro vállalkozásunk van, akár kisvállalkozásunk, akár egy intézménynek az élén állunk, a  rendszerére a vezetőnek minden esetben rá kell látnia. Minél nagyobb a létszám, annál jobban szétosztódnak a feladatok. DE A VEZETŐNEK ILYENKOR IS ÁT KELL LÁTNIA A SAJÁT RENDSZERÉT.
A vállalkozónak/vezetőnek általánosságban nincs kiosztott feladata, neki a rendszere fenntartása, üzemeltetése (lenne) az elsődleges feladata. Mint ahogy például egy iskola igazgatójának is az kellene, hogy a tényleges feladata legyen, hogy az iskolát/intézményt igazgassa, vezesse stb… Most itt az optimális állapotról írtam, de a valóságban ez nem ilyen egyszerű. Nagyon nem. A gyakorlatban a legtöbb rendszer úgy működik, hogy mindenki csinál mindent. A költséghatékonyság és egyéb dolgok miatt el kell fogadni ezt a helyzetet, de nem minden ember képes erre. Sok minden befolyásolhatja. Rengeteg külső és belső tényező, amely gördítheti és akadályozhatja egy-egy szervezet/vállalkozás sikerét.

A vállalkozás lelkét a vállalkozásban/intézményben dolgozók összessége határozza meg. Együtt határozzák meg a minőséget, a sikert, a sikertelenséget. Minél több ember dolgozik együtt annál több ember járul hozzá mindehhez.
Van amikor valóban külső tényezőktől függ a vesztés, a sikertelenség. Igen, ilyen is van, amikor tényleg megtesz mindent tőle telhetőt egy-egy vezető a sikereiért, de olyan akadályok nehezítik az útját, amibe beletörik a bicskája. Vagy anyagilag veszik el vagy akár emberileg. A vállalkozás az Ő terméke, az ő ügye, az ő gyermeke. Ő teremtette, ő dédelgette, ő nevelgette. Ha pedig például egy intézmény vezetőjéről beszélünk, akkor el kellene mondania magáról, hogy az egész a szíve ügye, de sokszor nem érzi ezt, mert nem összességében fontos számára az egész, hanem csak egy-egy kiragadott eleme miatt. Például a biztos fizetés vagy a nagy fizetés vagy épp csak odatették stb…stb…Ez még vállalkozásra is igaz lehet, hiszen van aki „megörökli” így vagy úgy és sokszor nem mer változtatni… és igen, egyszer eljöhet az a pillanat is, hogy pont úgy, mint egy gyermeket, el kell engedni egy álmot, vagy újratervezés szükséges.

A sok gond és teher néha beszűkíti a rálátásunkat. Feszengés, szorongás, aggódás, megfelelés......mind-mind bezár egy-egy kaput előttünk. Pedig amikor kezdtük, akkor milyen egyszerűnek tűnt! Naná! Még nem jöttek a bajok...

Van olyan eset is, amikor a vállalkozás már eleve nem egy optimális helyzetről indul, amikor már a kezdeti állapotokban felléptek nehezítő tényezők. Ahány vállalkozás, annyi alap, annyi ember..... Rengeteg energia, dinamika mozog a vállalkozásokban. Minél több ember alkot egy vállalkozást, annál nehezebb például a munkaerő toborzása. Sok munkahely küzd munkaerő hiánnyal. Ezért sok vállalkozás alkalmaz számára szakmailag nem megfelelő embert, mondván legalább valaki dolgozik.....Hosszú távon ez nem vezet jóra. Pillanatnyi megoldásnak jó ötlet, de csak addig alkudjunk meg a helyzettel, amíg nem találunk egy jobb lehetőséget. Itt nem elsősorban embert értek ez alatt (lehet persze ilyen is) hanem inkább egy átütemezést, átszervezést. Ez a helyzet nyitottságot, rugalmasságot kíván.

A vírushelyzet óriási törést okozott a vállalkozásoknak. De mindig van választásunk és mindig van kiút. MINDIG. Sokan abban az időkben előhívták a mélyen lappangó erőt az újrakezdéshez vagy az elfogadáshoz és nagyon sokan rákényszerültek egy új életterület elsajátításához és vannak, akik így vagy úgy, de feladták…

Minden vállalkozás más alapokkal indul, más téglákat használ és másfajta tetőt tesz rá.

Kisvállalkozási létemet, ismereteimet nem csak a saját vállalkozásomból merítettem. Akár minden ismeretemet megszerezhettem volna benne, annyira hosszú életű, tartalmas és mély tanulságokkal teli volt. DE! Nem tudtam, hogy mennyire általánosak az alaphibák, a bekódolt folyamatok, ezért amikor megtört az életem és más irányban dolgoztam, megláttam máshol is mindazt, amit az én vállalkozói létemben nem akartam észre venni.  Mindeközben, ahogy a megélhetésemért dolgoztam, folyamatosan megfigyeltem, éreztem és tanultam… Összeállt az a fajta ismeretanyag bennem, amelyre bátran hagyatkozhatok és amellyel újraépíthetem a saját és mások jövőjét.

Ma már az a célom, hogy mindazoknak a kisvállalkozóknak, vezetőknek segítséget tudjak nyújtani, akik elakadtak.
Kizárólag mikro-és kisvállalkozással foglalkozom. (elsősorban a létszám miatt) Ez az, amiben teljesen otthon vagyok. Ez a két vállalkozási forma mozgat, ez áll hozzám közel. Teljes odaadással és szakmai alázattal csak azért a munkáért tudok felelősséget vállalni, amit én is szeretek, amire szeretettel tudok tekinteni.

"Látni a valóságot sokkal meglepőbb és fantáziadúsabb vállalkozás, mint felhőkből építeni a valóság első fuvallatára szétomló álomvárakat."
Márai Sándor

Egyszerűség és átláthatóság

A módszer, melyet alkalmazok, a szervezetállítás alapjaira épül. Saját eszközöket használok, amelyeket az adott  vállalkozás felépítéséhez igazítok.

1. Az első lépés mindig, hogy a munka előtt megbeszéljük, kinek hogyan épül fel a vállalkozása. Létszám, külső-belső felépítés stb.....

2. Második lépés, hogy elkezdjük a közös munkát. Igen, mindketten dolgozunk a pénzünkért. Én az enyémért a vállalkozó pedig a sajátjáért:)) Amúgy tényleg ennyire egyszerű. A munka részét nem lehet leírni, hiszen minden vállalkozás egyedi, egyéni paraméterekkel. Pont emiatt az egyediség miatt, mindenkinél másképpen alakul a ráfordított idő. Van amikor fél óra és a végére jutunk, de bizony van, hogy 2-3 óra is eltelik. Legtöbb esetben egy probléma felmerülése egy alkalommal orvosolható. De van olyan is, amikor halmozott a kiinduló probléma, ezért másik alkalommal kell befejeznünk.